Swinton, Zsivány Egyes és Madonna | Heti B+

Tilda Swinton beismeri Hollywood gázos whitewashingját, Madonna az év beszédével átveszi a Billboard díjat, mozikban az épphogy bechdel-pozitív Zsivány Egyes, Amy Schumer pedig Goldie Hawnnal filmez. És ezzel el is indul a Bechdel Pozitív heti hírösszefoglalója, a hét teljesen szubjektíven legfontosabbnak ítélt feminista-féle híreivel. Arra az esetre, ha szombatig egy barlangban éltél volna.

Let’s get political

Tilda Swinton kapott hideget-meleget a Doctor Strange-ben alakított karakteréért, nem azért, mert rossz lett volna, hanem mert fehér nőként játszott el egy az eredeti képregényben tibeti férfit. Többek közt Margaret Cho humorista is kifejezte, hogy Hollywoodnak súlyos whitewashing problémája van (fehér színészeket castolnak a nem-fehér szerepekre is, lásd pl. Ghost in the Shell, The Great Wall). Swinton most nyilvánosságra hozott egy Chóval folytatott levélváltást. Ebben egyrészt rávilágít, hogy a készítők eléggé sarokba voltak szorítva, hiszen a karakter eredetileg sztereotip és emiatt valószínűleg sértő volt (a távolba révedő öreg keleti bölcs), ezt szerették volna elkerülni. Másrészt azért elismeri a problémát és bevallja, hogy neki is “épp annyira elege van a mozik egyszínűségéből, az anglofón világból és a férfiak történeteiből úgy általában, mint bárki másnak”.

Pár héttel azután, hogy Johnny Depp az év egyik legnagyobb kasszasikerű mozijában cameozik, mégsincs pénze arra, hogy kifizesse a 7 millió dollárt, amiről Amber Hearddel a váláskor peren kívül megegyeztek. Ez az a pénz, amit Heard egy emberi jogi szervezetnek és egy gyerekkórháznak ajánlott fel, miután a Depp-rajongók azzal vádolták, hogy hazudik a Depp által elkövetett családon belüli erőszakról. A parasztság netovábbja, hogy Depp ehelyett 200 ezer dollárt egyenesen a megnevezett intézményeknek küldött, ez egyrészt csak a pénz töredéke, másrészt a másikat megkerülve úgy tenni, mintha ő lenne a jófiú, gyerekes és tiszteletlen. Nagyon bechdel-negatív.

Nagyjából 200 forgatókönyvből 30-40-et dobott félre Jeremy Slater forgatókönyvíró, az Exorcist tévésorozat producere, mert teljesen feleslegesen, csak a sokk kedvéért tartalmaztak nemi erőszakot. “Ez lett a szakma pestise” – mondta a Varietynek. Egy másik forgatókönyvíró rámutat, hogy túl sokszor a nemi erőszak az evidens írói eszköz arra, ha egy női karakternek “traumatikus háttérsztorit” adnának. Emiatt Bryan Fuller, a Hannibal írója és producere bannolta is a nemi erőszakot a Hannibalból, mert elmondása szerint a sorozat keretei nem lennének elegendőek arra, hogy egy ilyen összetett dolgot rendesen körbejárjon. Mások inkább több nőt vonnának be a készítői folyamatokba, hátha akkor kevésbé lesznek a női szereplők a férfi társaik jóval fontosabb történeteinek összegyűrhető és eldobható kellékei vagy csak motiváció arra, hogy a férfi valami hősieset tegyen, mint Sansa és Theon esetében a Trónok harcában.

A Hollywood Reporter összeállította a minden évben esedékes, a szórakoztatóiparban dolgozó top 100 legbefolyásosabb nő listáját. Ez azért különösen izgalmas, mert nem csak a kamerák előtt csillogó sztárokat ismerik el, hanem készítőket, forgalmazókat, marketingeseket, üzletasszonyokat is. Itt böngészhetitek a teljes Hollywood Reporter listát.

 

Debüt: bechdel-pozitív premierek

A héten két (feltehetően) bechdel-pozitív film nyitott a mozikban. A Star Wars – Zsivány Egyes épphogy csak átmegy a bechdel-teszten, de legalább női főszereplővel csapatja. Beszámolóval nemsokára jelentkezek.

A másik a francia-brit a Demain tout commence (nem vagyok hajlandó leírni a magyar címet), ami kvázi egy Kramer kontra Kramer. A meglepetésként fogant Gloriát az apja, Omar Sy (Életrevalók) neveli, míg nyolc év után fel nem bukkan az anya, Clémence Poésy (Harry Potter filmek). A felállás egyszerre ígéretes és veszélyes is, ki lehet hozni ebből a történetből egy érzékeny, intelligens filmet a nem tervezett gyerekvállalásról, vagy bele lehet csúszni a nőgyűlöletbe azért, hogy szimpatikusabbá tegyék az apa karakterét. Ha láttátok, légyszi írjátok meg kommentben, hogy milyen.

Tévés fronton a Netflix meglepi sorozata, a The OA az, ami esélyesen átmegy a bechdel teszten. A sorozatot semmi jelentősebb promó nem előzte meg, és minden tekintetben nagyon rejtélyesen kezelik, a kritikák szerint “ez az új Stranger Things csak jobb”. Egy nő (Brit Marling) még kislányként minden nyom nélkül tűnik el, majd hét év elteltével hazatér, és nem hajlandó beszélni arról, mi történt vele, pedig sebhelyek borítják és rejtélyes módon a látását is visszanyerte.

 

Díjeső

Madonna múlt hét pénteken vette át a Billboard “Év Nője a Zeneiparban” díját, a beszéde pedig nagyon ütősre sikeredett. “Köszönöm, hogy méltányoltátok, amiért 34 éven keresztül képes voltam folytatni a karrieremet minden kirívó nőgyűlölet, szexizmus, az állandó zaklatás és könyörtelen erőszak ellenére” – mondta. Itt elolvashatjátok magyarul:

Madonna Billboard beszéde kötelező olvasmány

Múlt héten átadták a Critics’ Choice-díjakat, ami alapján már lehet spekulálni az Oscar-díjak esélyeseit is. Legjobb film a Kaliforniai álom, ami valószínűleg nem megy át a bechdel-teszten sem, de majd meglátjuk. Legjobb női főszerep Natalie Portmané lett Jackie Kennedy megformálásáért, a legjobb női mellékszereplő pedig Viola Davis a Fences-ben. Amit pedig mindenképp fel kell tenni a filmes bakancslistára, az a legjobb külföldi film díját bezsebelő francia Elle: a főszereplő Michelle (Isabelle Huppert) egy játékfejlesztő cég vezetője, elvált nő és anya, akinek egy maszkos férfi tör be az otthonába és megerőszakolja. A nő viszont ezt nem hajlandó annyiban hagyni, ebből pedig a kritikusok szerint egy provokatív, elegáns és fordulatos thriller kerekedik.

Bár az Oscar-díj shortlistjéről kiesett a magyar jelölt (Till Attilától a Tiszta szívvelt indítottuk) a Berlinale idei versenyprogramjába csak sikerült egy hazai alkotást is benyomni, ráadásul egy női rendező munkáját. Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című filmje márciusban jön a mozikba, de addig is itt egy részlet:

 

Várós

Megjött Amy Schumer és Goldie Hawn közös filmjének (Snatched) a trailere. Elég ígéretes: mielőtt nekivágnának közös dél-amerikai vakációjuknak Amyt kidobja a pasija, ezért a csaj visszaköltözik az anyjához. Adja magát, hogy akkor ők ketten induljanak útnak. Jó kis nyári program lesz beülni a moziba is. Schumer egy későbbi projektje szintén várós, a pletykák szerint Barbie-t fogja játszani, aki elhagyja Barbielandet, mert ott nem bizonyul elég “tökéletesnek”.

A héten röppentek fel a pletykáltak arról is, hogy 2018-ban jön a Suicide Squad női “spinoffja”, a Gotham City Sirens, benne Harley Quinnel, Poisony Ivyval és Macskanővel.

Egy ugyancsak 2018-ra várható, izgalmas életrajzi filmben Rachel Weisz alakíthatja Dr. James Miranda Barryt, a 19. századi nőt, aki egész életében férfinak öltözött, hogy orvosként praktizálhasson Dél-Afrikában, küzdjön a társadalmi igazságosságért, és végrehajtsa az egyik első sikeres császármetszést a kontinensen. Biológiai neme egészen haláláig titokban maradt.

Tévés oldalakon ismét elkezdtek az Így jártam anyátokkal folytatásáról, illetve női szemszögből elmesélt változatáról (Így jártam apátokkal) sutyorogni, ezúttal úgy tűnik, tényleg elkészítik a sorozatot, de még nem tudni, ki viszi adásba.

Azt pedig, hogy a televíziózás új aranykorát éljük, mi sem bizonyítaná jobban, mint hogy Julia Roberts is végre debütál a kisképernyőn: Maria Semple, a forgatókönyveiért is elismert írónő Today Will Be Different című regényének (minisorozat formátumú) adaptációjában kapott főszerepet.

Végül, de nem utolsó sorban, kijött a Kincsem előzetese. Izgatottan várom, hogy vajon tényleg olyan degradáló lesz-e a nőkre nézve, mint ahogyan első blikkre tűnik. Van benne (fizetett?) szex, meg tárgyiasítás, meg szép kosztümök, meg csaknem-nőverés, meg kabaré, meg indokolatlanul intenzívnek tűnő dráma, meg hóesés, meg persze a női főszereplő: Kincsem!